2.Fejezet

Randi?

Stella nagyon örült a hírnek, és megpróbált lenyugtatni, hogy ne nagyon éljem bele magamat a dolgokba, de addigra már késő volt. Hát igen, én az a fajta vagyok, hogy ha valaki egyik nap megtetszik, másnapra, már másra nem is akarok gondolni, csak Őrá. Ez egy hatalmas hiba. Ezt már megtanulhattam volna, de nem megy. 

Másnap reggel, ugyanúgy bejött értem Brad. Beszélgettünk. Természetesen David is fő téma lett.

-Nem értelek. Egy ilyen lány, mint te....egy olyannal mint Ő. -mondta felhúzott szemöldökkel. 

-De hogyha nekem tetszik! -,mondtam válaszul.

-Renee, én nem bánnám ha mostmár vigyáznál magadra!! -mondta dühösen.

-Tudok vigyázni magamra! -mondtam. 

-Azt látom...-mondta szemeit forgatva.

-Na de váltsunk témát. Hogy haladtok a bandával. -váltottam.

-Hát, igazából, már tudjuk, hogy mit adnánk elő, csak az a baj, hogy nincs nevünk. 

-Mit adtok elő?

-Szerintem...valami mashup-ot. De még semmi nem biztos. -mondta.

-És kitől?

-Vagy Justin Bieber vagy Bruno Mars. -mondta.

-Értem. Amúgy mivel, nem is olyan ráég múlt el HALLOWEEN, mi lenne ha a nevetek a vámpírok lennétek. 

-Ez elég gagyi...-mondta a tervemre. 

-És ha angolul mondjuk? -kérdeztem, felcsillanó szemekkel. 

-Vamps?

-Nem! The Vamps! 

-Ohh! Hát ez........nem is olyan rossz. -mondta mosolyogva.

Ekkor beértünk a suliba. Már mindenki bent volt. Gyorsan elmondtuk a srácoknak az ötletünk, és nekik is tetszett. Szünetbe be is neveztek a School Got Talent-be. Épp ők írták fel a neveiket, amikor odajött hozzám David. 

-Bocsi Renee, ez nagyon nem fog menni. próbálunk a bandánkkal. 

-Jajj...nos..én megértem. 

-Köszi! -mondta, majd megsimította a vállamat. 

-Brad, te mégis mit csinálsz? -nézett nagy vigyorral az arcán David.

-Benevezek egy versenyre....-mondta unott hangon.

-Miért válaszolsz ilyen hangon egy végzősnek? -kérdezte.

-Neked máshogy nem menne. -mondta Davidhez fordulva, egy nagy mosollyal az arcán. 

Ekkor David a nyakánál fogva tolta Brad-et a falhoz. 

-Mit műveltek kérem szépen? -szaladt oda a német tanárunk. 

-Beszólt nekem! -mondta David. 

-Én nem! Te rontottál nekem! -mondta Brad. 

-Ó igen? -kérdezte David, aztán egy pillanat alatt megütötte Bradet, aki a padlón hevert. 

A német tanárom felvitte David-et az igazgatóhoz, nekem pedig mondta, hogy kezeljem le a sebet, és ne beszéljünk erről senkinek.

Mivel ez pont lyukas órában történt, nem valószínű, hogy rajtunk kívül bárki is látta volna. Leültettem Brad-et egy székre. Nem bírta kinyitni a bal szemét. Hoztam rá neki vizes zsebkendőt, ezzel is próbáltam lehűteni. 

-Nem hiszem el! Iszonyatosan fáj! És ez sem amiatt volt, hogy én rosszul szóltam volna hozzá!

-De igen! -mondtam.

-Á, dehogy! -mondta. 

Elővettem egy kis sminket, és próbáltam eltűntetni az egyre lilásodó ütésnyomot. Lassan kinyitotta a szemeit, és csak nézett, ahogy sminkelem. Mikor kész lett, olyan volt, mintha meg sem ütötték volna. 

-Kész! -mosolyogtam, mire Ő mélyen a szemembe nézett.

-Nem sértésből, de ez miattad volt....

Kérdően néztem rá.

-Ha nem esik le, nem fogom elmondani. -mondta, majd egy "Kösz" szót hátrahagyva elsétált. 

Kicsöngettek. Aztán újra be. Nem jelent meg az újdonsült fiúcsapat a nyolcadik órán. A matektanár kérdően nézett rám.

-Hol hagytad a fiuidat? -kérdezte.

-Nem a fiuaim, és nem tudom hol vannak. 

-Mondd meg nekik, hogy holnap mind a négyen  írnak! -mondta.

Nagyon lassan telt ez az óra, főleg hogy nem is tudom mit csináltunk. Csak annyit tudok, hogy egész órán Brad mondatán gondolkoztam. Miközben Stellával sétáltunk haza, elmondtam neki, hogy mi volt. 

-Tényleg nem érted mire mondta? -kérdezte.

-Nem.....-mondta neki.

-Ez biztosan azért volt, mert David féltékeny volt, amiatt, hogy Brad ott állt melletted. 

-Ennyi miatt? 

-Lehet, azt hitte, hogy máris nagy rajongója vagy az újdonsült bandájának. Nem?

-De én amúgy is nagyon jóba vagyok Brad-el, így nagyon nem értem. 

-Hiszen a találkozót is lemondta....lehet abba is belegondolt, hogy akkor az idődet Brad-el fogod tölteni. 

-Lehet..

-Nincs kedved bemenni náluk? Hátha éppen próbálnak.

Beleegyeztem. Becsöngettünk Brad-éknél, ahol az Anyukája nyitott ajtót. 
-Sziasztok! Gondolom Brad-hez és a többiekhez jöttetek. Mennyetek csak hátra a garázsba. -mondta kedvesen. 
Mi hátrmentünk, és mivel éppen a próba közepén tartottak, nem mondtunk nekik semmit, csak végig hallgatuk amit énekelnek.

Mikor befejezték nagy ujjongásba kezdtünk Stellával. Ők kedvesen de mégis egósan meghajoltak. 
-Végul JB-t választottuk. -mondta nekem Brad. 
-Amúgy is, azt jobban szereti Renee. -mondta James szemeit forgatva. 
-És amúgy...milyenek voltunk? :D -kérdezte Tristan. 
-Iszonyatosan jók voltatok! -mondta Stella, majd megölelte Tristant. 
-Renee, gyere. Beszélgessünk a kertben. -mondta Brad.
Kimentünk, majd leültünk a kinti padjukra. 
-Nos, sajnálom, hogy a kedvességed ellenére ilyen bunkón viselkedtem. Ideges voltam David miatt. Mit szólt a Tanár hogy nem voltunk nyolcadikon?
-Meg van bocsájtva, bár a Tanárunk n em igazán örült. :D -mondtam, majd elkezdtünk nevetni.
-Na és...leesett amit mondtam? -kérdezte Brad.
-Igen. Rájöttem, hogy  csak azért ütött meg téged David, mert féltékeny volt rád.
-Mi?? Vagyis...aha...persze. Én is...tökre....ezt gondoltam. -mondta.
-Akkor jó. -mondtam, majd megöleltem, és hazasétáltam. 
Tanulás utánni csendéletem: Facebook egy bögre meleg teával és One Direction hallgatásával. Éppen nézegetem, hogy kik vannak fent.........nézem...Te jó ég! Fent van David. :D Na jó, bátor ember vagyok, éppen ezért ráírok! :D Eltelt már 5....aztán 10...majd 20 perc. Látta...és nem ír vissza. WTF??
Nézem a hírfolyamot...egyszercsak megakadt a szemem valami érdekesen...
*David és Laura kapcsolatban állnak* + egy közös kép róluk......

Remélem tetszett! Véleményezzetek és kommenteljetek! Jó szünetet mindenkinek! :D