4. Fejezet

Egy újabb nap...

Egész este az újdonsült " The Vamps " banda videóját vágtam, majd olyan 11 óra körül, álomba merültem. Reggel gyorsan összekaptam magam, és hamar meg is reggeliztem, hogy Brad-nek ne kelljen várnia rám. Csöngettek. Valamiért tök jó hangulattal ébredtem, így mosolyogva nyitottam ajtót. 

-Szia......sztok...-mondtam meglepődve.

-Szia. Remélem nem baj ha mától Chris is velünk jár suliba! -mondta Brad. 

-Legalább összehaverkodunk! -fogtam fel mosolyogva a dolgot. 

Miközben az iskola felé mentünk, kicsit jobban megismertem Chris-t, és ekkor már beláttam, hogy épp olyan hülye mind Brad és én vagyunk, így nem bántam, hogy ott van velünk,.

-Megcsináltam a  videótokat! Ma este ha átjössz a többiekkel, akkor fel is tölthetjük You-Tube-ra. -mondtam.

-Rendben! Köszii! -mondta Brad, majd úgy megölelt, hogy fel is emelt közben,

Ez nagyon cuki volt. 

-Én is jöhetek? Vagy..nem szeretnéd még? -kérdezte Chris.

-De!! Nyugodtan gyere te is! -mondtam. 

Ezzel a lendülettel be is értünk a suliba. Chris elment az új osztályához, mivel Ő évfolyam társunk lesz. Matek óra volt az első. Mindenkinek írtam egy levelet, hogy ma este 5-kor jelenjenek meg a házunkban, hogy feltegyük a The Vamps legelső videóját. Beleegyeztek. 5 perc volt még hátra az órából, erre leáll a tanár nő. Mondja nekünk (mivel Ő az osztály főnökünk) hogy ma meghallgatása lesz az osztálynak. Jött egy új Tanár, de Ő csak énekkart fog tartani, és mindenkit hallani akar ma nyolcadik órában. Remek! Pedig ma csak 7 óránk lett volna! 

Mikor lecsengett ez a hét óra, és sikeresen írtam egy röpdolgozatot történelemből, az osztály termünkben gyülekeztünk. Belépett egy nő. Szemüveges, szigorú tekintetű, alacsony, és már nem éppen fiatal...

Pont úgy ültünk a padban, hogy engem feleltetett először. 

-Most nincs ének órátok, ugye? -kérdezte.

-Nincs,jött a válasz.

-Akkor énekelj valami könnyűt...

-Énekeld a Boci-boci tarkát! -lökött meg oldalról Brad. 

-Nem! Az érik a szőlőt. 

*Kis kitérő*

Gőzöm sincs, hogy nekem van e hangom, vagy nincs, de ezt szerintem még egyik ének tanárom se tudta megállapítani. Én nagyon félős vagyok, és nem igazán szeretek " tehetségeskedni " mások előtt. 

* Kitérő vége *

Elkezdtem énekelni...

-Hangosabban!

Énekelem..

-Jó, inkább hagyjuk. Ülj le. -mondta. 

Nem mintha minden álmom egy énekkar lenne, de azért nem akartam hogy azt mondja rám, hogy inkább hagyjuk...ez egy kicsit fájt.

Óra végére, a baráti társaságból csak én nem jutottam be az énekkarra. Bejutott Brad, James, Tristan, Connor és  Stella is. Szuper. 

-Minden nap, kivéve hétvégénként, próba nyolcadik és kilencedik órában! -mondta. 

-Ajj Renee. Pedig tuti neked is jó hangod van! -vigasztalt Stella.

-De amúgy is! Te annyi mindenhez értessz!! -jött a másik mankó, James. 

-Ha gondolod majd én ellógom veled! -mondta Tristan. - Ha jobban belegondolsz, akkor én úgyis csak a dobos vagyok a bandában is. -mondta, majd megölelt. 

Hazasétáltunk. Bekészítettem a szobámba 2 gyerek pezsgőt, popcorn-t, és gumi cukrot. Mikor Stella és Bella megjöttek ( Elsőnek ) akkor fújtunk fel lufikat is. Mivel francia ágyam van, tök jól elférünk rajta. Még úgy is, hogy kilencen leszünk. :D Mikor mindenki megérkezett, mindenki popcorn-t vett a kezébe, majd rácsatlakoztattam a laptop-omat a tévémre, és onnan megnéztük, hogy mit alkottam. 

Mindenki ujjongatott a végén, és megdicsértek, hogy szép és jó lett. :D 

Aztán csinált Connor egy saját fiókot a The Vamps-nek. James pedig megnyomta a "feltöltés gombot". Brad írta a szöveget a videó alá:

" Sziasztok! Mi vagyunk a The Vamps. Reméljük tetszik az első videónk a YouTube-on. Szeretnénk jelzéseket kapni, hogy mit gondoltok rólunk! Ha minden jól alakul, 1 hónap múlva új videó várható! 

Fogadjatok minket ( Tristan, Brad, James  és Connor ) szeretettel! The Vamps. xoxo "

Már csak egy kép kellett a fiókjuknak, amit Tristan intézett:

Pont úgy voltak rajta, mint a szövegen, amit Brad írt a videóhoz. 

Megittuk a gyerek pezsgőt, megettük a popcorn-t, majd mindenki hazament, és úgy döntöttünk, hogy holnap The Vamps megbeszélést tartunk majd Brad-ék házában. 

Másnap alig vártuk hogy vége legyen az óráinknak, és lecsengjen az újdonsült énekkar is, és végre megbeszélésre mehessünk. Be voltunk zsongva. Nem is kicsit! Mikor aztán vége lett az énekkarnak, bejöttek értem a többiek. 

-Az ülést megkezdem...ha végre mindenki leült! -mondta Brad. 

Leültünk, és nagyon figyeltünk az állva maradt Brad-re. 

-A zenész társaimmal megbeszéltük, hogy te lennél a menedzserünk...Renee! -mondták egyszerre a nevemet, mire én nagyon meglepődtem...

Remélem tetszett!! :) Véleményezzetek és kommenteljetek! :) Nemsokára új rész!! :) :*